50 éve rója Budapest utcáit az Ikarus 260 és 280-as típusa
A közúti jármű program előrehaladása kedvezően befolyásolta a hazai autóbusz-közlekedés fejlődését. Az Ikarus 200-as család városi forgalomra készült kéttengelyes és csuklós prototípusának próbaüzemére a BKV-t kérték fel.
E járművek fő méretének változása az Ikarus 556 és 180 típushoz viszonyítva nem volt számottevő.
A kéttengelyes kocsi hossza (11 OOO mm) és ajtónyílás-szélessége (1300 mm) a nemzetközileg elfogadott tipizálás jegyében változott.


A karosszéria vonalai, szerkezeti megoldásai egyszerűbb mértani alakúak simább vonalvezetésűek.
A kocsiszekrény önhordó, hegesztett szerkezet. Az ilyen kialakítás a jármű saját tömegének csökkenését eredményezte. Az autóbuszokra a gyakorlatban bevált, megbízható, fekvő hathengeres RÁBA-MAN 2156HM 6U típusú 141 kW teljesítményű, középen padló alatt elhelyezett motor került. A gépjárművezető munkáját könnyítette meg a Prága típusú hidromechanikus, automatikus sebességváltó és a hidraulikus szervokormány. A Knorr fékrendszerrel a jármű üzembiztosabbá vált. (Több egymástól független és egymást kiegészítő berendezés kétkörös légfék, rugóerő-tárolós rögzítőfék, kipufogófék növelte a rendszer megbízhatóságát.) A magasan végződő ablakaival jó kilátást nyújtó típus külső és belső esztétikai megjelenése előnyére változott. A biztonsági üvegből készült oldalablakok negyedrészben voltak el tolhatók.






1971 karácsonya előtt néhány nappal, december 20-án az Ikarus Karosszéria- és Járműgyár ünnepélyes keretek között átadta a BKV-nak a GA-95-86 és GA-95-87 forgalmi rendszámú Ikarus 260-as szóló és Ikarus 280-as csuklós autóbuszok prototípusait. A két autóbuszt a BKV december 22-én forgalmi állományába felvette.
A 100 utast befogadó Ikarus 260-as a 144-esen, a háromtengelyes, 148 utast befogadó
Ikarus 280-as csuklós kocsi a 107-esen lépett szolgálatba.






Véglegesen, 1973 szeptember 9-én került a BKV állományába és 1987 június 25-én törölték az állományból.
A „89 Ring” Autóbontó Kft. vásárolta meg.
A szükséges átalakítások után a „MEZŐ” üe. különjárati autóbusza lett.
1974-ben üzemi állományba vették és 1975. április 1-étől a BKV Előre SC sportautóbusza volt, GB 90-96 számon.
Az 1982-es átrendszámozáskor a BU 18-25 rendszámot kapta.
Az IKARUS-sal 1971 december 20-án kötött szerződés alapján egy éves próbaüzemre a BKV átvette a
280.P3 alvázszámú, GA 95-87 rendszámú IKARUS tulajdonú kísérleti autóbuszt.



A típus megjelenése később nemcsak a budapesti közlekedés számára,
hanem a magyar ipar és a világhírűvé váló Ikarus gyár számára is mérföldkővé vált.
Megjegyzés:
Új járműbeszerzés 1971 és 1992 között a 260-as típusból 2385 darab volt. További 8 jármű használtan érkezett 2010-ben a Hajdú Volán Zrt.-tó1, ezek típusa 260.30, illetve 260.30M volt, és Voith gyártmányú nyomatékváltóval kerültek a BKV-hoz. A gyári beépítésű D2156 HM6U típusú szívómotorokat a BKV 1994-től folyamatosan csere1te a továbbfejlesztett és jóval korszerűbb, valamint környezetbarátabb, különböző kivitelű Rába D10-es, turbófeltöltős motorokra.
Az Ikarus 280-as típusból 1680 darab volt. További 17 jármű használtan érkezett 2002-ben a Miskolc Városi Közlekedési Zrt.-től ezek típusa 280.15 és mindegyik Praga 2M-70 típusú váltóval szerelt volt
1972 december 22-től – azaz kereken egy évvel az Ikarus 200-as járműcsalád BKV-specifikus prototípusainak állományba vételét követően – üzembe állt az első húsz Ikarus 260-as szériakocsi (GC-47-54-GC-47-73), amelyek gyártásakor az Ikarus munkatársai figyelembe vették a prototípus egyéves üzemeltetése során összegzett BKV-s tapasztalatokat is. A két vállalat Fejlesztési és Együttműködési Szerződést (FESZ) kötött, amely alapján a BKV szakemberei az új autóbuszok gyártási folyamata közben gyártás közi ellenőrzéseket végezhettek, majd a végátvételek során teljes körű átvizsgálást és járműegyedenkénti futáspróbát alkalmaztak. Ezzel a tevékenységgel nagyban hozzájárultak a minőség javításához, egyúttal a gyártmányfejlesztés folyamatához, ami a gyártónak is hasznos volt. Éppen emiatt ez a fajta tevékenység végigkísérte valamennyi új Ikarus autóbusz BKV-hoz érkezését típustól függetlenül, egészen az utolsó Ikarus 412-es jármű leszállításáig.

1973 nyarán végre megjelentek az Ikarus 200-as típuscsalád első csuklós sorozatpéldányai. Ez volt az első olyan év, amikor a korábbi években beszerzett, még futó régebbi Ikarus típusokból nem történt több beszerzés, kizárólag Ikarus 260-as és Ikarus 280-as járművekkel bővült az állomány. 1973-ban harmincnyolc modern Ikarus 280-as állt forgalomba (GC-52-0l-GC-52-38). A szóló autóbuszoknál az egyensúly megmaradt: a beérkező 140 db Ikarus 260-as helyett (GC-47-74-től) 142 kiöregedett Ikarus 620-ast vontak ki. Az újonnan érkezett Ikarus 260-asok külső megjelenése egyébként enyhén eltért az előző évben beszerzettektől és a prototípus járműtől is. Az első ajtó alján található üveges bevilágítóablakok teteje alacsonyabbra került, a jármű oldalán körbefutó díszléccel egy magasságba. Az Ikarus 280-asoknál egyedüliként a prototípus rendelkezett magasabb ablakokkal az első ajtaján, mivel abból a típusból 1972- ben nem szereztek be egyet sem.
Forrás:

és saját gyűjtemény