| Gyártási időszak: | 1951-1957 |
|---|---|
| Jellemzői: | Mávag Tr3,5 típuson alapuló, de nagyobb, önhordó konstrukciójú autóbusz. |
| Motor: | 4 hengeres, négyütemű, vízhűtéses 85 LE-s CSEPEL Diesel-motor, 5 fokozatú aszinkron sebességváltó |
| Férőhely: | Városi kivitel: 19+1 ülő és 20 állóhely Távolsági kivitel: 30+1 ülőhely |
| Gyártási időszak: | 1951-1957 |
|---|---|
| Jellemzők: | Mávag Tr3,5 típuson alapuló, önhordó konstrukciójú autóbusz |
| Motor: | 4 hengeres, négyütemű, vízhűtéses 85-95 LE-s CSEPEL Diesel-motor, 5 fokozatú szinkron sebességváltó |
| Férőhely: | Városi kivitel: 19+1 ülő és 20 állóhely Távolsági kivitel: 30+1 ülőhely |
Az Ikarus gyár termelésében 1951 elején sok problémát vetett fel a régi típusú gyártmányok.
A gyárban ezért dolgozták ki az adott körülmények között még gyártható új, kis autóbusz kiviteli dokumentációját.
A TR 3,5 típusú autóbusz fejlesztésének eredményeként 1951-ben mutatták be az önhordó Ikarus 30 típust.
Az új autóbusz, megtartotta trambusznak – a kocsitestbe épített motorral gyártott jármű – elrendezését.
A Tr 3,5 típusú gyártási tapasztalatai alapján a felhasznált anyagmennyiséget csökkentették is.
A kocsik szélessége csak 23OO mm-t tett ki, az üléselrendezés 2 – 1-es volt.
Hossza 8400 mm, motorja Csepel D413, teljesítménye 85 LE (62kW) volt,
5 fokozatú szinkron sebességváltója, megbízható fékrendszere, egyéb gépészeti és belső berendezései
és más kedvező tulajdonságai indokolják nemzetközi elterjedését.
A 78 km/ó sebességű autóbuszban mintegy 40 utas szállítható.
Készül jobb és balkormányos kivitelben is.
Az Ikarus 30 megtartotta a trambusz – elrendezést.
Az autóbusz tetővilágító és szellőzőablakkal készült. A magas lépcső és a kedvezőtlen ajtóelrendezés szintén ne vált be. Rendkívül előnytelenül sikerült az utastér elejének kialakítása, jóllehet az ablakok felett, a tetőhajlatban is ablakokat helyeztek, amelyek a szűk utasteret némileg kellemesebbé tették.
Ez a típus volt az Uhry – testvérek karosszéria-gyártó hagyományait folytató Ikarus Karosszéria- és Járműgyár első terméke.
A hazai piacon értékesített Ikarus 30-as autóbuszok döntő többsége a MÁVAUT, ill. AKÖV vállalatokhoz és a FAÜ-höz került. Az AKÖV vállalathoz 1951 és 1956 között 704 darab Ikarus 30-ast szállított a gyár.
Az első Ikarus 3O-as 1951. Június 5-én jelent meg a fővárosban. Ebből a típusból a Fővárosi Autóbuszüzem 1951-ben tizenhármat kapott.
A budapesti forgalomban szűknek bizonyult kocsikat 1956-ig szállították, a Fővárosi Autóbuszüzemnél ekkor 192 futott belőlük.
A megmaradtak egy részét FAÜ főműhelyében 1960-ban pótkocsivá alakították.
MASZOVLET a MALÉV elődjének
Ikarus 30-as autóbuszait speciálisan a hátfalon kialakított ajtóval látták el a csomagok, bőröndök könnyebb felrakodása miatt.
E típusból is készült, igaz csak 1 darab kabrió.
A típus 1956-ig, különleges kivitelei – pl. a szervizbuszok – 1957-ig készültek. Több a Mávaut ill. Aköv tulajdonú buszok a TSZ-ekhez kerültek és sokuk öltözőként végezte.
Az Ikarus 30-as közkedvelt volt termelőszövetkezeteknél, bányászati vállalatoknál, majd két évtizeden keresztül használta a Malév és annak elődje, kissé átalakított formában.
Az alap Ikarus 30-as átépítései, pl. pótkocsinak, vagy kabriónak.
Ikarus 30-as autóbuszokat vásárolt egyebek között a MALÉV, hogy összekösse a budapesti és vidéki repülőtereket a városközpontokkal.
Az 1974-es Fővárosi Tanácsi határozat adott egy első lökést egy új trolibuszjármű tervezéséhez,
és az ekkorra már jelentősen túlfutott IK-60-asok cseréjéhez.
Még ebben az évben egy üres szóló és egy csuklós Ikarus szekrényt vásárolt a BKV,
melyeket selejtezésre ítélt ZIU-5-ösök berendezésével szereltek fel.
Ezekből lett a két új prototípus trolibusz: a későbbi 100-as és a 600-as.
Műszaki tartalomért kattints a http://villamosok.hu/troli/ik-280-100-as/index.html oldalra.
A 600-as – noha megfordult gyakorlatilag mindenhol, ahol ZIU járt – a ’80-as évek elején a 79-es vonal törzskocsija volt. Azonban ez a prospektus-fotó nem a ott készült, hanem a Százados utca és a Sport utca kereszteződésében.
Megfigyelhető a pirosra festett trilexes keréktárcsa: egy időben szokásos fényezési minta volt, sokáig lekopva látható is volt a trolikon.
Selejtezés után félreállították, hogy felújítsák a eredeti állapotára,
de végül úgy „szétrohadt”, hogy egy másik korabeli autóbuszból csinálta replikát.
A képen látható T295-ös az 1983 november 29-én beszerzett BU 88-41 frsz.-u Ikarus 260 -as.
1995 februárjában adták át a Trolibusz üe.-nek
Foto: Izsó Zoltán
