Rába Tr3,5 átépítése, egyéb felhasználása
2021-05-22
Az autóbuszok részben röntgen-kocsikká lettek alakítva, részben nem közlekedési vállalatok vásárolták meg.
Menü
Menü
Menü
| Gyártási időszak: | Tr5: 1948-1951Tr3,5: 1948-1950M5: 1949-1950 |
|---|---|
| Jellemzők: | A "trambusz" jellegű autóbusz. |
| Motor: | Hathengeres 77 kW-os Láng dízelmotor&Rába-Super 48 kW-os benzinmotor |
| Férőhely: | Típustól függően változó |
| Gyártási időszak: | Tr5: 1948-1951Tr3,5: 1948-1950M5: 1949-1950 |
|---|---|
| Jellemzők: | A "trambusz" jellegű autóbusz. |
| Motor: | Hathengeres 77 kW-os Láng dízelmotor&Rába-Super 48 kW-os benzinmotor |
| Férőhely: | Típustól függően változó. |
Háború előtt az orrmotoros buszokkal egy időben egy újfajta kialakítású busz is megjelent a fővárosban, a motorral egybeépített vezetőfülkés, úgynevezett „trambusz” kialakítású MÁVAG Tr4 prototípus. Több nem is készült belőle ez az egyetlen darab 1940-ben állt forgalomba. A további beszerzést a háború egy időre megakadályozta.
“Cziráki Vendel és Strobl Kornél által tervezett 9,5 méter hosszú Tr5-ös MÁVAG LO 5000 típusú alvázra épült.
A kocsit eredetileg ülőkalauzosnak tervezték, a dolgozók legnagyobb örömére, de ezt mégsem valósították meg.
A vezetőnek a megállóbeli beállást megkönnyítette, hogy a kocsi elejének jobb oldalán, a szélvédő alatt is ablakot helyeztek el.”
Gerlei Tamás Kukla László Dr. Lovász György: Az Ikarus évszázados története
1950-tő az Ikarus a karosszériát készítette és az összeszerelést végezte.
E kocsik – ha nem is készültek új szerkesztési elvek szerint – megfeleltek az európai átlagnak,
és a nehéz budapesti forgalmi körülmények között is hosszú életűnek bizonyultak.
A kocsi a későbbi Ikarus 60 és Ikarus 620-as elődje volt.
A buszon a mai autóbuszok sok jellegzetessége megjelent: ikerajtói voltak ráncajtókkal, amely az eddig használt tolóajtóknál gyorsabban működtek és ezzel az utascserének is kedveztek.
A kocsi, kedvező alaprajzi megoldása folytán nagyobb befogadóképességű lett, mint az eddigi legnagyobb NI 56 típus, utascseréje is megfelelt, mert egy ajtóra csak mintegy 20 utas jutott. A vezetőnek a megállóbeli beállást megkönnyítette, hogy a kocsi elejének jobb oldalán, a szélvédő alatt is ablakot helyeztek el.
Kétségtelen, hogy az autóbusz-közlekedés legnehezebb korszakában sikerült technológiai fejlődést elérni.
1948. júliusában már 65 db. új autóbusz közlekedett.
Az M5-ös a Tr 5-ös távolsági forgalomra készült változata Az ajtaja un. ólajtó volt, elrendezése 0-1-1
Cséfalvay István tervei alapján készült Tr3,5 típusszámú önhordó kisautóbusz.
Ezzel a modellel kezdődött meg – még az Ikarus Karosszéria- és Járműgyár formális létrehozása előtt- a hazai önhordó autóbuszgyártás, ahol az alváz és a karosszéria gyártója már nem két különböző cég volt.
1948. januárjában adták át a BSzKRt részére az első 5 darab Tr5 típusú trambuszt.
A Tr 5 típusból a NIK havi nyolc autóbusz szállítását vállalta. A tervidőszak első évének végére (1948. július) az előirányzott 50 helyett már 63 közlekedett a BSZKRT vonalain.
A Tr5-ösből Albániába (5) , Lengyelországba (300) exportáltak. A BSzKRt 228 darabot vásárolt.
A Magyar Néphadsereg Tr5-ösei un. “ólajtóval” készültek és tetőcsomagtartóval látták el.
A Tr5-ösök nagy része a csuklósítási programban lettek felhasználva, mint az ITC600 típusszámot kapott csuklós autóbusz utánfutó része.
147 darab Ikarus 60-ast láttak el Tr5 kocsiszekrénnyel kialakított utánfutó résszel.
Egyéb, más jellegű felhasználásról nincs információ, hacsak a mára felújított egyetlen darab Tr5-ös alapjaként szolgáló, egy házba beépített váz, ami mára egy üzemképes autóbusszá született újjá.
Az autóbuszok részben röntgen-kocsikká lettek alakítva, részben nem közlekedési vállalatok vásárolták meg.
A Rózsa László, Lassú Gábor és Színi Béla tervezte GA 12-00 forgalmi rendszámú prototípus 1960 november 5-én lépett szolgálatba. Az első széria az ITC 600-as csoportba tartozott, ez nagyságrendileg mintegy
140 darab Ikarus 60 + Mávag Tr 5 összeépítést jelentett.
A kocsi, kedvező alaprajzi megoldása folytán nagyobb befogadóképességű lett,mint az eddigi legnagyobb NI 56 típus, utascseréje is megfelelt, mert egy ajtóra csak mintegy 20 utas
Az 1974-es Fővárosi Tanácsi határozat adott egy első lökést egy új trolibuszjármű tervezéséhez,
és az ekkorra már jelentősen túlfutott IK-60-asok cseréjéhez.
Még ebben az évben egy üres szóló és egy csuklós Ikarus szekrényt vásárolt a BKV,
melyeket selejtezésre ítélt ZIU-5-ösök berendezésével szereltek fel.
Ezekből lett a két új prototípus trolibusz: a későbbi 100-as és a 600-as.
Műszaki tartalomért kattints a http://villamosok.hu/troli/ik-280-100-as/index.html oldalra.
A 600-as – noha megfordult gyakorlatilag mindenhol, ahol ZIU járt – a ’80-as évek elején a 79-es vonal törzskocsija volt. Azonban ez a prospektus-fotó nem a ott készült, hanem a Százados utca és a Sport utca kereszteződésében.
Megfigyelhető a pirosra festett trilexes keréktárcsa: egy időben szokásos fényezési minta volt, sokáig lekopva látható is volt a trolikon.
Selejtezés után félreállították, hogy felújítsák a eredeti állapotára,
de végül úgy “szétrohadt”, hogy egy másik korabeli autóbuszból csinálta replikát.
A képen látható T295-ös az 1983 november 29-én beszerzett BU 88-41 frsz.-u Ikarus 260 -as.
1995 februárjában adták át a Trolibusz üe.-nek
Foto: Izsó Zoltán
