Ikarus 620 – 630

Ez a típus a külső jegyekben, a karosszériában hozott újat, aminek eredménye egy addigiaknál újabb, korszerűbb autóbusz lett.

Az Ikarus 620-as homlokfala.

“A jármű erkölcsi értékének határát karosszériája, pontosabban formája határozza meg. Ez érthető is, hiszen a technikában nem szükséges és nem is célszerű az új mindenáron való keresése. Ezt példázza az Ikarus 620 típusú autóbusz, illetve annak prototípusa, az Ikarus 60B, amelyek lényegében
az Ikarus 60 alapkonstrukciójára épültek.

Az utasok számára egy autóbusznak a karosszéria a legfontosabb része, hiszen ezzel találkoznak nap mint nap. Meghatározza a város, az utca képét, megjelennek rajta a korra jellemző divatok, hatással lehet külsejével, valamint belsejének kényelmet, komfortot nyújtó tulajdonságaival az emberek hangulatára, az utasok és a közlekedés biztonságára.

Az Ikarus 620-630-as típus Csepel 344-es alváza, "üzemképes" állapotban.

Gerlei-Kukla-Dr.Lovász
"Az Ikarus évszázados története
Az Ikarus 620-as és 630-as alvázas autóbuszok"
1958-1971

“Az Ikarus 620-as városi autóbusz kettő, 1175 mm széles távműködtetésű ajtóval ké­szült, az ajtók közé 3 ablak került. Az Ikarus 60-asok jellegzetes, leválasztott vezetőfülkéjét és a válaszfal mögött hátrafelé fordított sorüléseket megtartották. A hátsó ajtó mellett süllyesztett peron volt, melyről 1 lépcső vezetett az utastér további részére.
Ez a járműtípus volt az első, amelynek tervezésekor az Ikarus kikérte az üzemeltetők, többek között a FAÜ véleményét, és ezt a konstrukciós munkáknál figyelembe is vették.”

Szalagon, külföldre készülő Ikarus 620-asok.
A mátyásföldi gyár udvarán.
Az előtérben egy Csepel D705 típusú nyergesvontató.
Félreállítva, egy kisebb baleset miatt. A felvétel 1966-ban készülhetett.
Alváz nélkül, vendégkerekeken.

Külön említést érdemel az autóbusz szélvédőüvege és homlokfelületének kialakítása. A homlokfalat vizsgálva hasonlóság fedezhető fel az Ikarus 55 autóbusz (“faros”) homlokfalával. Ez nem véletlen, hiszen Finta László az autóbusz megtervezésénél feladatul kapta, hogy az 55-ös sajtolt elemeit használja fel. Természetesen ez nem egy az egyben történt, de a forma a jellegzetességét megőrizte. A szélvédő hajlított üveg, azonban nem egyben lévő, hanem középen és a sarkokban osztott, a sarkoknál vékony műanyag elemmel összefogva. A prototípus 60B-n a szélvédő középső, nagyobb felületű sík része azonos az Ikarus 66-os szélvédőüvegével. A 620 szériába már nem ezeket a szélvédőüvegeket építették be. Az autóbusz elejét összehasonlítva az Ikarus 60-nál látható, hogy a szélvédő felülete nagyobb.

“A leges-legelső sorozat 1959-ben teljes magasságban elhúzható, alumínium keretes ablakokkal jött ki. Ebből nem került egy sem a FAÜ-höz, csak vidéki városokban lehetett találkozni velük.
Az első budapesti széria – még mindig 59-ben – már felső 1/3-ában elhúzható ablakokkal készült. Ennek még bolygómű nélküli hátsó hídja volt. A karosszéria alsó része kék volt, a felső ezüst. Az alsó részen még nem volt csík. A sárvédők elöl-hátul lapítottak voltak, a hátsó lámpák pedig nagy, fekvő téglalap alakúak. A körbefutó díszléc a hátsó rendszámtáblához lehajlott. A magasságjelzők és az első indexek jellegzetes csepp alakúak voltak. A viszonylatjelző négyzet alakú volt. Fontos egyedi jellegzetessége ennek a sorozatnak a vezetőfülke ajtónál megtörő, annak hátrafelé lejtő felső élét követő ereszcsatorna. Ezt selejtezésükig megtartották ezek a kocsik.”

Teljes magasságban elhúzható, alumínium keretes ablakok

Az autóbuszok karosszériáját az első lökhárító alatt meghosszabbították és hátrafelé görbítették. Ez a “szoknyás” kivitel a FAÜ járműveinél 1966-ig megmaradt, az export járműveknél viszont már 1961-től elhagyták. A korai autóbuszok kerékjárati ívei még lecsapottak voltak.

Megjelenik az oldalfalba süllyesztett táblatartó. Eleinte az első ajtó utáni utastéri ablak közepe alatt helyezkedik el. A vezető oldalán a homlokfalon rácsos szellőzőt alakítanak ki, melyet télen kis műbőr kabátkával lehet elzárni. Módosul a tetőszellőzők mérete, és kiosztása is. (Lásd később!) Ekkortól jelenik meg a homlokfalon a nem túl szép, de kétségtelenül praktikus hűtővíz beöntő csonk.

"a "szoknyás" kivitel a FAÜ járműveinél 1966-ig megmaradt."
1964-től (92-62) a díszléc nem hajlik le a rendszámtáblánál, hanem fölötte fut körbe. Az index ismét csepp alakú, de a korábbinál lejjebb, egészen a kék sáv alján helyezkedik el. A hűtőrácsra IKARUS 620 feliratú fényes díszléc kerül. Az első viszonylatjelző továbbra is négyzet alakú, de a korábbinál nagyobb. A FAÜ-BKV sufnitunningban nagyobbítottaktól eltérően azonban továbbra is belesimul a tető vonalába (nem emelkedik fölé), a lemez szegély azonban szinte teljesen eltűnik.

Az autóbuszok hátfalán a nagyméretű, vízszinte­sen elhelyezett lámpatesteket 1966-tól kezdve két kerek világítótestből álló, függőlegesen el­helyezett váltotta fel. Ekkor cserélték le többek között a csepp formájú homlokfali irányjelzőket kerek alakúakra és a szögletes műszerfalat kerek kijelzőkkel szerelte.

Szerkesztés alatt, folytatjuk!

Domonkos Endre felvétele. 1969.
Kedves Látogató! Tájékoztatjuk, hogy a honlap felhasználói élmény fokozásának érdekében sütiket alkalmazunk. A honlapunk használatával ön a tájékoztatásunkat tudomásul veszi.

Ikarus 260T

Az 1974-es Fővárosi Tanácsi határozat adott egy első lökést egy új trolibuszjármű tervezéséhez,
és az ekkorra már jelentősen túlfutott IK-60-asok cseréjéhez.
Még ebben az évben egy üres szóló és egy csuklós Ikarus szekrényt vásárolt a BKV,
melyeket selejtezésre ítélt ZIU-5-ösök berendezésével szereltek fel.
Ezekből lett a két új prototípus trolibusz: a későbbi 100-as és a 600-as.

Műszaki tartalomért kattints a http://villamosok.hu/troli/ik-280-100-as/index.html oldalra.

A 600-as – noha megfordult gyakorlatilag mindenhol, ahol ZIU járt – a ’80-as évek elején a 79-es vonal törzskocsija volt. Azonban ez a prospektus-fotó nem a ott készült, hanem a Százados utca és a Sport utca kereszteződésében.
Megfigyelhető a pirosra festett trilexes keréktárcsa: egy időben szokásos fényezési minta volt, sokáig lekopva látható is volt a trolikon.

http://villamosok.hu/troli/

Selejtezés után félreállították, hogy felújítsák a eredeti állapotára,
de végül úgy “szétrohadt”, hogy egy másik korabeli autóbuszból csinálta replikát.

A képen látható T295-ös az 1983 november 29-én beszerzett BU 88-41 frsz.-u Ikarus 260 -as.
1995 februárjában adták át a Trolibusz üe.-nek
Foto: Izsó Zoltán