A győri Rába gyár 1948. július 20-án a 12-es viszonylaton helyezte üzembe az első hazai, alváz nélküli, önhordó szerkezetű, Tr 3,5 jelű 42 személyes kis trambuszának prototípusát.
( ** GF 800, majd 1948. októberétől GF 820 )
A kétféle zöldre festett autóbuszba Rába-Super 48 kW-os benzinmotort szereltek.
1949-ben a Tr 3,5 prototípusát visszaadták tulajdonosának, a Rába gyárnak.
Két Tr 3,5-ös autóbuszt a kocsi-hiánnyal küszködő miskolci városi autóbuszüzemhez irányítottak.
A sorozati kocsik 1948 októberétől érkeztek.
A Damjanich garázsban tárolták.
Ez a kocsi is kiváló műszaki megoldásokat tartalmazott, de kicsinysége miatt a budapesti tömegközlekedésben nem vált be. A kocsi állandóan túlzsúfolódott, ezért a terhelés csökkentése, az első tengely tehermentesítésének érdekében
az alapterület egy részét el is zárták az utasok elől, átrendezték az üléseket is. A kocsira táblákat helyeztek el, hogy rajtuk csak 34 utas utazhat, de természetesen eredménytelenül. Ezen a kocsin alkalmaztak először – a lépcsők jobb láthatósága céljából – az ajtók alsó részén is ablakokat. A peron és az utastér közötti válaszfalat elhagyták, de a kocsinak nem volt külön vezetőfülkéje. A kocsi kis befogadóképessége folytán az egyemberes üzemmel is kísérletet tettek.
A kis forgalmú budai 28-as, 29-es és 46-os viszonylaton – csúcsforgalmi időszakon kívül – a vezető adta ki és kezelte a jegyeket,
de ez az akkori bonyolult díjszabási rendszer és a nagy forgalom mellett az utascserét oly mértékben meghosszabbította,
hogy rövidesen meg is szüntették. A felszállást ugyanis csak az első ajtón át engedték meg.
A fővárosi autóbusz-közlekedés legnagyobb balesete, ezzel a típussal,
1949. szeptember 25-én
a Budakeszi úton, a 22-es vonalán történt. ( GF 847 )
A kocsi fékhiba miatt legurult az útról és fának ütközött.
A balesetnek 12 halottja és 15 súlyos sérültje volt.
Végül is a Tr 3,5-ös típus forgalmát az eredeti hegyvidéki járatelképzelésekkel szemben a Kossuth hídi viszonylatokra korlátozták,
ahol nagyobb tengelyterhelésű autóbuszok nem közlekedhettek.
Egy balesetről készült felvétel története!
(A képet Nagy Zsolt Levente színezte)
Bár a képet úgy kaptam, hogy 1956-ban készült,
de ez a busz ’56-ban már nem volt a FAÜ állományában.
Felismerni véltem a IX. kerületben a Ráday utcát, talán a Ráday utca és
Kinizsi utca kereszteződését, persze tévedhetek. Nem emlékszem arra, hogy a
33-as busz az ötvenes években közlekedett-e arra. A Petőfi híd átadásáig a
Bakáts téri templom előtti mai parkolót buszparkolóként használták, főleg a
körúti járatok számára, de talán elképzelhető, hogy más buszokat is
leállítottak ott. Emlékezetem szerint ca. 10-20 busz parkolt ott, sűrűn
egymás mellett, talán négy sorban, „arccal” déli irányban.
Egy barátomat, aki a Ráday utcában dolgozik, megkértem, hogy hasonlítsa
össze a képet a fenti kereszteződéssel. Ha kapok tőle választ, jelentkezem.
Én a Bakáts téren laktam, de ca. húsz éve Münchenbe kerültem…**
