Ikarus 260
gyártás és változatok

A városi kivitelek a 200-as család és egyben az Ikarus legnagyobb darabszámban gyártott típusai vol­tak. Ezekben az autóbuszokban az előzőekben ismertetett modellektől eltérően a fejlesztők a motort a jármű közepén, a „B” tengely előtt a padló alatt helyezték el. Az Ikarus 180/556-os buszoknál is bevált középmotoros elrendezésre azért volt szükség, mert csak így volt lehetőség csuklós modellek kialakítására. A fekvő motor ellenére a padlószint 920 mm volt. A gyors utascserét – csökkentve a magas padlószint kedvezőtlen hatását – egyforma méretű, széles utasajtók biztosították. A pár hónapos fejlesztést követően 1970-ben elkészült 11 méteres szóló változat az Ikarus 260-as számot kapta. 

Sorozatgyártása gyorsan megindult, mivel ekkor már si­került megvalósítani a gyárban a technológiai átállást. A megbízható modell sikerére jellemző, hogy a bemutat­kozását követő második évben már 2000 példány gör­dült ki a gyárkapun a teljes, három évtizedet átölelő gyártási időszak alatt pedig több mint hetvenezer, el­térő felszereltségű, ilyen típusú autóbusz jutott el a világ majd’ minden tájára.

Budapesti Nemzetközi Vásár 1971.

Napjaink talán legismertebb típuspárját a ter­vezők nem a 200-as család legkorszerűbb vá­rosi autóbuszaiként tervezték, ennek ellenére a modul- és szalagszerű gyárthatóságnak az ala­csony árfekvésnek, a megbízható hajtásláncnak és nem utolsósorban az Ikarus elismert vevő­ szolgálati ellátásának köszönhetően a világ leg­nagyobb
darabszámban gyártott autóbuszaivá váltak. Az autóbuszok nemcsak a volt KGST országok, hanem sok
más konvertibilis devizában is fizetőképes piac igényeit kielégítették.
A kizárólag légrugózással gyártott szóló és csuklós típus A és B tengelyek közötti távol­sága és első túlnyúlása mellett az alapkivitelek hajtáslánca, a kocsiszekrény felépítése és padlómagassága is megegyezik.
A buszok kezdettől fogva a Rába-MAN D2156 típusú motorral készültek, amelyet 1993-tól a korszerűbb, Euro 1 és Euro 2 normákat is teljesítő Rába D10 váltott fel. A hazai gyártású motor mellett természetesen külföldi gyártók erőforrásaival is rendelhető volt mindkét modell.
Az Ikarus 260-asból Etiópia, Törökország és Irán részére eredeti MAN D2156, D2356 és D2866 motorral szerelt
változatokat is szállított a gyár, az Ikarus 280-asból pedig az MAN motoros kivitelek mellett készültek DAF, Mercedes és ecuadori megrendelésre Cummins motoros járművek is. Ez utóbbiak és az MAN D2866 motor ese­tében a beépített motor ellentétes oldalra döntése miatt a második ajtót közvetlenül az első futómű mögött helyezték el, vagy – mint például az Ikarus 280.60 jelű Cummins moto­ros változatnál – elhagyták.
Mindkét típushoz mechanikus sebesség­ váltóként először a Hajtómű- es Felvonógyár (HAFE) ASH-65 típusú sebességváltóját alkalmazták, de már a kezdetektől rendelkezésre állt a nagyobb szervizigénye ellenére is jelen­tős előrelépésnek számító Prága 2M70 típusú hidromechanikus automata sebességváltó, amellyel egészen 1990-ig készültek autó­buszok.

Szöveg: Gerlei Tamás, Kukla László, Lovász György
GÖRDÜLŐ LEGENDÁK
Az Ikarus évszázados története

Feltöltés alatt!

Kedves Látogató! Tájékoztatjuk, hogy a honlap felhasználói élmény fokozásának érdekében sütiket alkalmazunk. A honlapunk használatával ön a tájékoztatásunkat tudomásul veszi.

Ikarus 260T

Az 1974-es Fővárosi Tanácsi határozat adott egy első lökést egy új trolibuszjármű tervezéséhez,
és az ekkorra már jelentősen túlfutott IK-60-asok cseréjéhez.
Még ebben az évben egy üres szóló és egy csuklós Ikarus szekrényt vásárolt a BKV,
melyeket selejtezésre ítélt ZIU-5-ösök berendezésével szereltek fel.
Ezekből lett a két új prototípus trolibusz: a későbbi 100-as és a 600-as.

Műszaki tartalomért kattints a http://villamosok.hu/troli/ik-280-100-as/index.html oldalra.

A 600-as – noha megfordult gyakorlatilag mindenhol, ahol ZIU járt – a ’80-as évek elején a 79-es vonal törzskocsija volt. Azonban ez a prospektus-fotó nem a ott készült, hanem a Százados utca és a Sport utca kereszteződésében.
Megfigyelhető a pirosra festett trilexes keréktárcsa: egy időben szokásos fényezési minta volt, sokáig lekopva látható is volt a trolikon.

http://villamosok.hu/troli/

Selejtezés után félreállították, hogy felújítsák a eredeti állapotára,
de végül úgy „szétrohadt”, hogy egy másik korabeli autóbuszból csinálta replikát.

A képen látható T295-ös az 1983 november 29-én beszerzett BU 88-41 frsz.-u Ikarus 260 -as.
1995 februárjában adták át a Trolibusz üe.-nek
Foto: Izsó Zoltán